Közeledik a lisztérzékenység világnapja.  A marosvásárhelyi Dietetika is hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen a lisztérzékenység ismertsége, az érintettek felfigyeljenek tüneteikre, orvoshoz forduljanak, megelőzzék a betegség szövődményeit, valamint megfelelő diétában, táplálkozási tanácsadásban részesüljenek.

A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybelet érintő autoimmun eredetű, felszívódási zavarokkal járó, krónikus  betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A lisztérzékenység név nem teljesen találó, ugyanis a betegséget nem bármilyen liszt, hanem a glutén okozza, pontosabban a glutén egyes alkotóelemei, mint például a búzában található gliadin, a rozsban előforduló szekalin, vagy az árpában levő hordein. Bár a zab természeténél fogva gluténmentes, a kereskedelemben kapható zabhoz a termelés során és a szállítói láncban gyakran kerül gluténtartalmú gabona okozta szennyeződés. Így, gyakorlatilag, csak a nem szennyezett zab nevezhető gluténmentesnek.

Az előbb felsorolt fehérjék, az érintett személyeknél,  az immunrendszer aktiválásán keresztül helyi gyulladásos reakciót okoznak, gyakorlatilag a szervezet ellenanyagot termel a saját szövetei ellen, ami hosszú távon a bélnyálkahártya károsodásához, a bélbolyhok eltűnéséhez vezet, ezáltal csökken a felszívódást biztosító nyálkahártya felület. A  tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása zavart szenved, és súlyos hiánybetegségek alakulnak ki.

A  glutén vagy sikér, a korábban említett gabonákban megtalálható összetett fehérje. Ragasztóhoz hasonló jellegű, sűrű, tapadós, rugalmas anyag. A lisztben a tészta, kenyér és pékárúk szerkezetének kialakításában van szerepe. A tésztakészítés során a víz és a dagasztás hatására glutén háló alakul ki ami biztosítja a tészta gyúrhatóságát, nyújthatóságát. Az étrendből való kiiktatása nem szükséges, csak lisztérzékenység, helyesebben gluténérzékenység esetén. Egészséges személyek esetében az gluténmentes táplálkozás nem indokolt, ugyanis a glutén nem ártalamas, a gluténmentes élélmiszerek fogyasztása nem jelent garanciát arra, hogy egészségesebben táplálkozunk, vagy kevesebb kalóriát veszünk magunkhoz. Ellenkezőleg, előfordul, hogy a gluténmentes élelmiszer több kalóriát tartalmaz, mivel több zsíradékra és cukorra van szükség ahhoz, hogy az alapanyagok összetapadjanak, az eredetihez hasonlóak, ugyanolyan finomak legyenek.

A cöliákia diagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a különféle, gyakran atípusos tünetek miatt sokszor hónapokat, akár éveket is késhet a betegség felismerése. A lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Fontos, hogy a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében már gyermekkorban gondoljunk a betegség lehetőségére, ám sokaknál csak felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek, amikor rendszerint egyéb betegségek irányába kezdik a kivizsgálást. A  betegségre való hajlam családi öröklődést mutat, a hajlamot okozó gének bizonyos sejtfelszíni antigénekkel hozhatóak összefüggésbe (HLA-DQ2/HLA-DQ8). A  cöliákia gyakran más autoimmun betegségekkel társul, mint például az egyes típusú cukorbetegség, krónikus thyreoiditis, vitiligo. Cöliákia gyanúja esetén különböző vizsgálati lehetőségek jönnek szóba. Végezhető egyrészt genetikai vizsgálat mely a betegségre való hajlamot igazolja. Ha a beteg nem tart gluténmentes diétát, akkor elsősorban vérvizsgálat végzendő, gluténérzékenységre jellemző anti-endomysium és szöveti transzglutamináz elleni antitestek kimutatására. Fontos hangsúlyozni, hogy a diagnózis felállítása előtt nem szabad elkezdeni a gluténmentes diétát! Pozitív laboreredmények esetén javasolható a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata, aminek következtéban az autoimmun betegséget igazoló eltéréseket észleljük (boholyatrófia - sorvadás, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejtszám).

A betegség klasszikus tünete a krónikus hasamenés, hasi fájdalom, puffadás, a nagy tömegű, világos, bűzös, zsíros széklet, ami felnőtteknél gyakran nem jellemző. Az előbbiekhez társulhatnak fogzománc hibák, ismétlődő ekcéma-szerű vagy kiütéses bőrelváltozások, állandó fáradtság, kimerültség-érzet, étvágytalanság, vérszegénység, csontritkulás, menstruációs zavarok, meddőség. Tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)  is kísérheti, aminek következtéban a laktóztartalmú élelmiszerek kihagyása is szükséges.

A gluténmentes élelmiszerek létfontosságúak azok számára akik az említett betegségben szenvednek, egy jól vezetett diétával, minőségi és megbízható gluténmentes termékek fogyasztásával teljes, gyakorlatilag egészséges életnek örvendhetnek. Ebben szeretnénk segíteni kedves vásárlóinknak, az egyre jobban bővülő termékskálánk, valamint tanácsadásaink révén.

Dr.Fárr Anna-Mária